HÍREK

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület honlapja

Elnökválasztásra készülve

„Ezt mondja az Úr: Ahogyan elhoztam erre a népre mindezt a nagy rosszat, ugyanúgy elhozom rájuk mindazt a jót is, amit most ígérek nekik. Mert fognak még szántóföldet venni, ebben az országban, amelyről azt mondjátok, hogy ember és állat nélkül maradt pusztaság, amely a kaldeusok kezébe került.” (Jer.32,42-43)

Magyar Testvérek!

Elnökválasztás előtt áll országunk, elnökválasztásra készülünk itt élő magyarokként mi is. El nem titkolható elcsüggedéssel, egyre elmélyülő reményvesztéssel beszélünk a reánk váró jövendőről. Románia a kommunizmus uralma után 25 évvel nem tudta legyőzni azon sötét erőket, amelyek éltetik, sőt fellendítik az erkölcstelenség, becstelenség megannyi felsorolhatatlan elemét, amely éppen a kiszorított kisebbség szenvedését és kilátástalanságát mélyíti el.
Nem dicsekedhetünk mi magyarok sem azzal, hogy erőnket, lehetőségünket közös nevezőre tudtuk volna hozni. Sokadjára szalasztottuk el annak a kínálkozó alkalmát, hogy a magyar kisebbség egyetlen tömbben fellépett volna a maga előbbre jutása és érdekérvényesítése terén. Nem tudtunk sem Istenre, sem józan testvéri figyelmező tanácsokra figyelni. Együtt nem lehetett, de külön-külön mégis összegyűlt ötszázezer aláírás immár két magyar elnökjelölt támogatására. A sokat hangoztatott „kevesen vagyunk” hirtelen sokkal több lett, mint amennyire gondoltunk.
A fenti üzenet alapján mit kell érzékelnünk, tapasztalatként megértenünk és a jövendő gyakorlatában hasznosítanunk? Ameddig népünk nem hallgat Isten szavára, nem követi a megmutatott utat, és nem jár együtt sorstársaival, addig a „nagy rosszat” szenvednünk kell. Ebben a rosszban, nem mindenkinek rossz, vannak haszonélvezők és vannak önmentők. Hamis sáfárok és sátáni erők már most a másik oldalon kapják a bíztatást, és lopják közénk az ártalmakat, a gyógyíthatatlan sebeket.
Képtelen, álomszerű, álságos és üres bíztatásnak hallatszik közöttünk ma még az, hogy „elhozom rájuk mindazt a jót is…!” A kiválasztottak sem láttak eredményt, ameddig nem tettek önmaguk érdekében határozott lépéseket. Ameddig ámulva hallgatták a hazug szavakat, ameddig bálványokat süvegeltek meg, ameddig a kétfelé sántikálók útjelzéseire figyeltek, addig a jó látogatóba sem érkezett. Azonban, ha csak résnyire ajtót nyitottak Isten előtt, ha csak részben hallgatták meg az életre tanító szavakat, ha csak tipegve és botladozva járni kezdték Krisztus által kijelölt utat, máris fény derült és gyógyult a lélek, erősödött maga az addig reménytelen ember.
Magyar Testvéreim! Javítsunk helyzetünkön! Felfedezve a rejtett tartalékok valóságát, Isten jobbító szándékát, a magunk akaratának érvényesítését mégis menjünk el az elnökválasztásra! Ha többet nem is érünk el, legalább annyit mégis, hogy létszámunkkal bizonyíthatjuk, nem vagyunk leírható és elhanyagolható nemzetrész!
Nagyvárad, 2014. október 18.
A békesség kötelében,

Csűry István püspök

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on 2014-10-29 by in Pásztorlevél.

Navigáció

%d blogger ezt kedveli: