HÍREK

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület honlapja

Lelkésztovábbképző 2015. szeptember 16-18.

„Lámpással aktuális kérdéseink között”

Helyszín: Nagyvárad, Partium Keresztyén Egyetem

Az elmúlt évszázadok történelmi hullámzásában, józanul gondolkozó és tisztán látó eleink számtalanszor figyelmeztették hitünk cselédeit az igaz tudomány és a kegyesség gyakorlására, és a kegyesség gyakorlásának életet vezető és megtartó fontosságára. Ma nem kisebb a mi feladatunk sem. Lelkésztovábbképzőnk idén is érdekes, érdekfeszítő és vitás témákkal várja a továbbképzést fontosnak tartó lelkész társakat. Továbbképzőnk során a többszörös kisebbségi létünkből fakadó sajátos kérdésekkel foglalkozunk. A megtartó Ige/hirdetésben/ kulcsszerepet játszó beszélt anyanyelv és (énekelt) zenei anyanyelv fontos kérdéseit kívánjuk körüljárni.

Kisebbségi létünk egyik sziklavára: anyanyelvünk, amelynek ápolása kötelességünk, így több olyan előadás fog elhangzani, amelyek nyelvünk értékeit mutatják be, de felmerül a kérdés, a kánaáni nyelv akadályát leküzdve, nem szükséges-e a többségi nyelven is hirdetni az evangéliumot? Levelezőlistákon és internetes közösségi fórumokon egyre gyakrabban találkozni ezzel a témával. Nemrég egy lelkésztársunk konkrétan – nem kis pesszimizmussal – kimondta, hogy vannak olyan szórvány vidékek, ahol 10-15 év múlva egyszerűen eltűnik a magyarság, s vele együtt a reformátusság is. Vagy nyitnunk kell a románság felé, felvállalva egy a 19. században meghalt munkát a románok misszionálását és esetlegesen integrálását a Magyar Református Egyházba? Kérdések és alternatívák sokaságát kellene felvetnünk…

Az Ige örökkévaló és mindig ugyanaz. Az igehirdetésnek, ha korszerűen akar megszólalni, akkor szükségszerűen meg kell újulnia. De mit is jelentenek az igehirdetés különböző formái? Lesznek-e közben különböző típusú közösségek, lelkiségek, irányzatok. Befelé diverzifikálódunk vagy más irányba is misszionálunk? Lelkészi szolgálatunk örök kérdése ugyanakkor az igehirdetés megújulásának lehetősége. A szekták és különböző gyökerekkel rendelkező lelkiségek, kegyességi mozgalmak és irányzatok térhódításával égető kérdés lett az azokhoz való viszonyulás. De kérdésként lebeghet előttünk, hogy módszereik átvétele az igehirdetésünk megújulását jelenti-e vagy csak egyszerűen, az evangélium bagatellizálását érjük el vele?

Végül, de nem utolsósorban továbbképzőnk egyik vitás témája az egyházzene értékőrző, értékmentő hivatása, mely bizonyos körökben teljesen háttérbe szorul.

Mindezt keresztyénségünk egyik sarokpontja köti össze: a misszió. Korunkban valamilyen szinten teret vesztett a misszió, a két-évezredes gyakorlat egyre inkább csak önámítás, de sok esetben csupán magamutogatás. A bel- és külmisszió fontosságáról a Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyházának képviselője tart előadást, hogyan lett misszionáltból misszionáló koreai keresztyén közössége.

Felkért előadóink „a szakma” hű és lelkiismeretes képviselői, tudói. Beszélgetetésre, közös gondolkodásra invitáló előadásaik mindnyájunk épülését ezáltal közösségünk építését szolgálják.

  1. nap, 2015. szeptember 16

0900-1000érkezés

1000-1025Félóra csendesség

1030-1115Czakó Gábor: Juliánnusz barát ajándéka, amely a magyar nyelv szerkezetéről, a magyar nyelv helyes használatáról és jelentőségéről nyújt ismereteket.

1130-1250Dr. Kozma Zsolt: „És beszélné meg, ki-ki az ő nemzetségének nyelvén.” (Eszter1,22b, Vizsolyi Biblia) – A teológiai oktatásban belénk ivódott teológiai nyelv jó arra, hogy a lelkipásztorok megértsék egymást, de arra nem, hogy eljuttassa az igét a gyülekezethez. A szószéken a “papi nyelvnek” nincs helye, népünk nyelvén kell beszélnünk. Igaz és jól csengő bibliai és teológiai kifejezéseink, mondataink vannak, de ezek “a trombita bizonytalan zengésű” hangjaivá válhatnak, mert a gyülekezet nem érti. Pál apostol az előbb idézett metaforát a nyelveken szólásról mondja, amellyel a beszélő csak önmagát építi, de a gyülekezetet nem. A prédikáció egyetlen célja, hogy építse a gyülekezetet. Ezért Isten előtt vagyunk felelősök. Érdemes röviden beszélni néhány, a revidiált Károliban még meglevő szóról, amelyek az új fordítás(ok)ból kimaradtak. Kár értük. 100 évvel ezelőtt még értették, hogy mi a lazsnak, a gyalom, a násfa, a kösöntyű, a mezgérelés, az eszterág és társaik. Az előadás végén egypár szóban megmagyarázom, hogy mit jelent az Eszter könyvéből vett cím.

1300-1400Ebéd (Arany János Kollégium ebédlője)

1400-1450Szieszta

1500-1810Szegedi László: Magyarul és/vagy románul (is) prédikáljunk? – A hátunk mögött lévő majdnem egy évszázad történései, kisebbségi sorsunk alakulása és Krisztushoz való viszonyulásunk egy izgalmas, ugyanakkor nagyon kényes kérdést tesz fel számunkra: Magyarul és /vagy románul (is) prédikáljunk? A kérdés a szórványban élesebben vetődik fel, ott ahol a generációk közti kommunikáció már nyelvi akadályokba ütközik. De nem egyszerűbb a kérdés a tömbmagyar közösségek esetében sem, hiszen egyrészt ott is jelentkeznek a szórványosodás jelei, másrészt a vegyes házasságok számának növekedése is sürgeti a kérdés megválaszolását. – Fórum beszélgetéssel

1820-1900Vacsora.

1910-2100Film és annak megbeszélése.

2100Szabadprogram

  1. nap, 2015. szeptember 17.

0800-0850reggeli

0900-0925Félóra csendesség

0930-1245Steinbach József: Az igehirdetés megújulásának lehetőségei korunkban – Az előadás az igehirdetés megújulásának lehetőségeire adott emprikus homiletikai válaszokkal kezdődik, a közelmúlt szakirodalmából tallózva (Nembach, Dahm, Lämmermann, Damblon). Majd ezeket az előadás kritikai szempontból vizsgálva, gyakorlati szempontból próbálja körbejárni azokat a tényezőket, amelyek kihívást jelentenek a ma igehirdetőjének, közvetlen környezetünkben, és elvezethetnek, az igehirdető megfáradásához.  Az előadás ezek után részletesen foglalkozik igehirdetői szolgálatunk “megújulásának” lehetőségeivel. Ehhez a szakirodalmat Bonhoeffer homiletikájából tárja elő.

1300-1400Ebéd (Arany János Kollégium ebédlője)

1400-1450Szieszta

1500-1830Berkesi Sándor: Könnyűzene? Istentiszteleten? – Gyülekezeti énekeink, értékeink a mai konzumvilágban. Hogyan lehetnének ifjúsági énekké sok száz éves zsoltáraink? Énekes gyöngyszemeink, kontra elrettentő példák.

Geréb Miklós: Koreferátum Berkesi Sándor előadásához

1830-1930Vacsora

1945-… – Lelkipásztori gondok, megoldások… Kiscsoportos megbeszélés /A gondnok felvágatta toronylábat, nincs tüzelője, szegény, mi a megoldás? stb. Problémamegoldó tréning

  1. nap, 2015. szeptember 18.

0800-0850reggeli

0900-0925Félóra csendesség –

1000-1115Dr. Zsengellér József: Lelkiségek, kegyességi mozgalmak és irányzatok a mai kárpát-medencei Magyar Református Egyházban

1115-1130Szünet

1130-1245Kim Seon Koo:Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza (PROK) A budapesti Károli Gáspár Egyetemen teljesít szolgálatot, mely intézmény Kelet-Ázsiai Nyelvek Intézetében tanít koreai nyelvet és koreai egyháztörténetet. Emellett támogatja a budapesti koreai presbiteriánus közösséget, részt vesz az MRE cigánymissziójában, és megszemélyesíti a PROK-MRE együttműködést.

1245-1330Zárszó, egyebek

1400-1500Ebéd, eltávozás

 

Helyszín: – Nagyvárad, Partium Keresztyén Egyetem

Csoportlétszám: – 30 fő

Regisztrációs díj: 100 lej

Kreditpont: 16

Jelentkezés: 2015. július 16. – augusztus 16. között dr. Pálfi József lelkipásztornál a palfijozsef67@gmail.com e-mail címen vagy érdeklődni a 0743-180363 telefonszámon.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on 2015-07-31 by in Hírek.

Navigáció

Az oldalt látogatók:

  • 109,115 látogató

ELÉRHETŐSÉG

Telefon: 0259-431710, 0259-435386
Hivatali órák: Hétfő-péntek 9-16
%d blogger ezt kedveli: