HÍREK

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület honlapja

Egyházkerületi átvilágítás

Kapcsolódó: Az Átvilágító Bizottság tagjai . Jegyzőkönyv 2010. január 08. . Végrehajtási utasítás . Igazgatótanácsi határozatok


A kommunista titkosszolgálattal való együttműködést vizsgáló
ÁTVILÁGÍTÓ BIZOTTSÁG
szervezeti szabályzata

Az Igazgatótanács, a zsinati munka támogatása érdekében, saját hatáskörében, Átvilágító Bizottságot hoz létre a volt Szekuritátéval való együttműködés kivizsgálása érdekében. Az átvilágítás eredményeit és megállapításait zsinati szinten a Királhágómelléki Református Egyházkerülettel egyezteti. A Bizottság hatásköre az egyházkerület lelkészi és világi tisztségviselőire terjed ki. A kivizsgálást a Bizottság az Egyház saját belső rendje, erkölcsi normái és törvényei szerint kívánja elvégezni, a lelki-erkölcsi megtisztulás érdekében. A Bizottság tagjainak munkájuk során folyamatosan emlékezniük kell arra, hogy az érintettek Krisztusban testvéreik, akiket a vizsgálat során abban kell segíteniük, hogy Isten anyaszentegyháza és felebarátaik ellen elkövetett vétkeiket felismerjék és beismerjék, tudván azt, hogy „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1,9).

A Bizottság megalakulása

1.1. Az egyházkerület elnökségének javaslatára az Igazgatótanács 5 tagú Bizottságot hoz létre, ami 3 megválasztott póttag közül egészíthető ki az elnök behívó értesítésére. Tagja csak az lehet, aki bizonyíthatóan nem működött együtt a volt a titkosrendőrséggel. Első ülését az Igazgatótanács jelöli ki, amelyen a tagok megválasztják az elnököt és a jegyzőt. Megalakulása után a Bizottság tagjai esküt tesznek a szabályzatban foglaltak betartására.

A bizottság működése, jog- és hatásköre

2.1. Első ülésén a Bizottság megállapítja munkarendjét, és az átvilágítás hatálya alá eső érintettek névsorát a Partiumi Közlönyben közzéteszi. Az érintettekkel kapcsolatban a megjelölt időpontig bármely egyháztag panasszal fordulhat a Bizottsághoz. Az érintett személyeket a megállapított ütemterv szerint írásban idézi be. A Bizottság értékeli az önkéntes jelentkezést és a kivizsgálást napirendre tűzi.

2.2. A Bizottság minden olyan törvényes eszközzel élhet, amely a titkosrendőrséggel való együttműködés feltárását segíti elő. A bizottság megvizsgálja a rendelkezésére álló bizonyítékokat, szükség szerint használhatja a CNSAS levéltárában fellelhető anyagokról készült fénymásolatokat, illetve a CNSAS által kiállított bizonylatokat, valamint a gyanúsítottaknak az egyházi választások alkalmával tett nyilatkozatát. Kötelező módon meghallgatja az érintettet, és az esetleges tanúkat, akiket levélben az időpont megjelölésével beidéz. Szükség szerint szembesít, s bármely érintettet nyilatkozat megtételére szólíthat fel. A kutatásában megbízhat és behívhat más munkatársakat is. Működésének költségeit az Igazgatótanács fedezi.

2.3. Üléseiről jegyzőkönyvet vezet. Határozatát a teljes tagság jelenlétében szavazattöbbséggel hozza. Az ügycsomót az Igazgatótanács irattárában helyezi el, s a végleges határozatot a Partiumi Közlönyben nyilvánosságra hozza. Nyilatkozási joga csak a Bizottság elnökének van, akinek jóváhagyásával – rendkívüli esetben – a végleges határozatot a világi sajtóban is közölni lehet.

Az átvilágítás rendje

3.1. A Bizottságnak mérlegelnie kell az enyhítő és súlyosbító körülményeket, valamint azt, hogy a beszervezett személy kényszer alatt állt-e, vagy haszonélvezője volt a rendszernek.

3.2. Enyhítő körülménynek számít a Bizottság előtt történő önkéntes jelentkezés és őszinte bűnvallás, valamint a beszervezés során érzékelhető kényszer alkalmazása, a titkosszolgálattal való együttműködés iránti ellenszegülés, illetve annak bizonyítható megtagadása, az együttműködési és titoktartási kötelezvény („Angajament”) hiánya, vagy alá nem írása, vagy az aláírás ellenére a jelentések gyér volta.

3.3. Súlyosbító körülménynek tekintendő az önkéntes, vagy haszonból történő együttműködés, a felebarát jó hírnevét csorbító, rosszindulatú és sorozatos jelentés, a fedőnévvel történő azonosulás, a felkészítésben való részvétel és a kapott utasítások bizonyítható teljesítése, a kontrainformációs kiképzés és bevetés, valamint a nyilvánvaló bizonyítékok ellenében történő tagadás, ellenszegülés és hazugság. Mindezeket az egyházromboló titkosszolgálattal való tudatos összefogásnak, és a lelkészi eskü megszegéseként kell értékelni.  

A Bizottság határozatai

4.1. A fellelhető terhelő adatok tanulmányozása és a személyes meghallgatás után a Bizottság meghozza döntését, a következők szerint:

a). az érintettet felmenti;
b) bizonyítékok hiányában az eljárást szünetelteti, és a kutatás folytatását rendeli el; 
c
). az érintettet az egyházkerület elnöksége révén szóbeli intésben részesíti; 
d
). az érintettet az egyházkerület elnöksége révén írásos intésben részesíti;
e) a érintettet elmarasztalja és írásban tett, nyilvános bocsánatkérésre szólítja fel;
f). a érintettet elmarasztalja és eklézsiakövetésre kötelezi.
g) az érintettet elmarasztalja és az Egyházkerületi Közgyűlés előtt megtartott nyilvános bûnvallásra szólítja fel.

Az c-g pontokban hozott határozat esetében az elmarasztalt szolgálati helyén marad, választással elnyert tisztségeit megtarthatja.

h). az érintettet elmarasztalja, és felszólítja arra, hogy lelkipásztori tisztségének kivételével, egyházi választott tisztségeiről azonnali hatállyal, írásban mondjon le.
i). amennyiben az érintettet a református egyház bizalmát bíró világi tisztségekre is jelölték, majd megválasztották, vagy kinevezést nyert, az egyházkerület elnöksége révén egyházi megbízatását visszavonja, és a református egyház bizalmát az érintettől megvonja, majd az illetékes testületet (oktatás intézmény, egyesületet, alapítvány, stb.) a határozatáról értesíti.
j). az érintettet elmarasztalja, és egyúttal indítványozza választói és választhatósági jogának 1-5 évre való felfüggesztését.
k). az érintettet elmarasztalja és panaszosként a fegyelmi eljárás haladéktalan beindítását kéri a Fegyelmi Szabályzat 30 cikkelyében felsorolt vétségek  alapján.

Az elbírált eset súlyosságának függvényében az a-k pontok összevonhatóak.

A határozat érvényesítése

5.1. A Bizottság határozatát az Igazgatótanácsnak kötelező módon bemutatja, amely akkor lép érvénybe, ha az Igazgatótanács jóváhagyta azt.. A végleges határozatot tudomásulvétel érdekében közli a Zsinattal.

5.2. A jóváhagyott határozatot, az elnökségi intést, az érintett bocsánatkérő nyilatkozatát, az eklézsiakövetés megtörténtét, a választott tisztségekről szóló lemondását, illetve a fegyelmi beindításának tényét és jogerős határozatát a Partiumi Közlönyben közzé kell tenni. A egyházi megbízatás érvénytelenítését és református egyház bizalmának megvonását a világi sajtóban is meg kell jeleníteni.

5.3. Az érvénybe lépett határozatot egyrészt az érintett, másrészt bármely bizonyítékkal rendelkező egyháztag a közléstől számított egy hónapon belül a Fegyelmi Szabályzat rendtartása szerint az egyházkerületi, majd végső fokon a Zsinati fegyelmi bizottságnál megfellebbezheti.

5.4. Elhunytak esetében a bizottság a Közlönyben, a tényekre hivatkozva nyilvánosságra hozza megállapításait.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: