HÍREK

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület honlapja

Nőszövetség

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Nőszövetségének Alapszabályzata

I. Általános rendelkezések

1.§ Jézus Krisztus anyaszentegyházának a Királyhágómelléki Református Egyházkerületbe tartozó nőtagjai hitéletük ápolására és gyakorlására szövetségbe tömörülnek.

2.§ A szövetség szolgálata a teljes Szentírás és hitvallásainak, a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás tanítása szerint történik a gyülekezetben, az egyházmegyében és az egyházkerületben.

3.§ A szövetség neve- KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG, székhelye Nagyvárad. Működési területe a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

II. A nőszövetség célkitűzése

4.§ A nőszövetség több helyen is végez szolgálatot Jézus Krisztus anyaszentegyházában (lelki élet, diakónia, kultúra). Szolgálata minden téren az igehirdetés szolgálatában áll. Szolgálatával Isten Igéjét terjeszti a gyülekezetben, az egyházmegyében és az egyházkerületben. Mindent, amit tesz, hitből és szeretetből teszi Isten dicsőségére és az anyaszentegyház építésére. Tagjai hitükről és meggyőződésükről a társadalom minden területén vallást tesznek, hitelt érdemlő keresztyén életet élnek, és fegyelmezett, a Bibliát, valamint egyházukat szerető és áldozatot vállaló életükkel példát adnak Isten Igéjének és a Szentléleknek bennük munkálkodó és szolgálatukon keresztül kiáradó hatalmáról.

5.§ A nőszövetség szolgálata a lelki élet terén:
a). A nőszövetség tagjai a gyülekezeti istentiszteletet rendszeresen látogatják, imádkozó életet élnek, Isten Igéjét rendszeresen olvassák és tanulmányozzák, s erre buzdítják mind családtagjaikat, mind a gyülekezet többi asszonyát.
b). A hitélet ápolása érdekében a nőszövetség hetente bibliaórákat és imaórákat, valamint alkalom- és szükségszerűen csendesnapokat, illetve csendesheteket tart tagjai számára, ahol az asszonyok Isten Igéjével foglalkozhatnak és az Ige világosságában beszélhetik meg sajátos lelki és más természetű kérdéseiket. Mindennek célja a hitben való növekedés.
c). A közösségi tudat (hovatartozástudat) és a hittudat ápolása érdekében a nőszövetség alkalmanként templomi ünnepélyeket, szeretetvendégségeket és evangélizációs estéket rendez az egész gyülekezet bevonásával.
d). A nőszövetség az asszonyok lelkigondozását családlátogatás útján végzi. Ebben a szolgálatban különös gondot fordít nehéz családi helyzetben élő asszonyok pasztorációjára. Ennek a szolgálatnak a célja az Igétől, a közösségtől és az anyaszentegyháztól eltávolodott asszonyok lelkigondozása és a templomi közösségbe való integrálása.
e). Az egyes gyülekezeti nőszövetségi közösségek közti kapcsolat ápolása érdekében, az egymás hite által történő épülés jegyében a nőszövetség évente legalább egyszer (tájegységekre bontottan többször is) megyei és kerületi konferenciákat szervez.
f). A nőszövetség a gyülekezetben iratterjesztői szolgálatot végez. Támogatja az evangéliumi szellemű művek kiadását és azok terjesztését.

6.§ A nőszövetség szolgálata a diakónia területén:
a). A nőszövetség pénzbeli, terménybeni vagy más természetű adományaival támogatja és segíti a gyülekezet szegényeit, a rászorultakat, sokgyermekes családokat, hajléktalanokat, árvíz- vagy tűzkárosultakat stb.
b). Felvállalja a gyülekezet betegeinek otthoni gondozását, segítség nélküli betegágyas kismamák segélyezését, utcagyermekek, szenvedélybetegek gondozását és ápolását, a betegek orvossággal való ellátását.
c). A szükségnek megfelelően népkonyhát szervez és tart fenn, továbbá saját intézményhálózatot építhet ki (öregotthon, árvaház, utcagyerek misszió, alkoholmentő misszió, stb.). Ezeket az intézményeket a fennálló törvényes keretek között szervezi, működteti és tartja fenn.
d). A saját gyülekezetükben végzett diakóniai szolgálaton kívül a nőszövetség kérésére támogatja más gyülekezetek nőszövetségének munkáját felebaráti szeretet és segítségnyújtás jegyében.
e). A nőszövetség adományaival támogatja a gyülekezet, az egyházmegye vagy egyházkerület szeretetintézményeit, illetve iskoláit.
f). A gyülekezetek nőszövetségei mind megyei, mind kerületi szinten évi diakóniai munkaprogramot dolgoznak ki, amit megyei, vagy kerületi összefogással valósítanak meg.
g). A nőszövetség diakóniai munkája mind gyülekezeti, mind megyei, mind kerületi szinten igehirdetés, olyan szolgálat, amit az asszonyok hitből, szeretetből és önkéntesen végeznek Urunk dicsőségére.

7.§ A nőszövetség szolgálata a művelődés terén:
a). A nőszövetség felvállalja a vallásos, bibliai és egyházi tematikájú szépirodalom terjesztését és népszerűsítését. Ennek érdekében gyülekezeti könyvtárat, felolvasó, vetítéses és ismeretterjesztő előadásokat szervez asszonyoknak, fiataloknak, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Hasonlóképpen, ismeretterjesztő előadásokat szervez olyan kulturális és tudományos témakörben, amelyek foglalkoztatják az asszonyokat, s amelyek mind művelődéstörténeti, mind társadalometikai szempontból segítik a nőszövetség tagjait, hogy Isten gyermekeiként megtalálják helyüket a civil társadalom naponkénti kihívásai között.
b). Tagjai számára a nőszövetség természetismereti és honismereti kirándulásokat szervez.
c). Egyházi és történelmi ünnepek alkalmából műsoros élőadásokat, templomi ünnepélyeket és összejöveteleket rendez.
d). Népművészetünk és a keresztény etikával nem ellenkező néphagyományaink ápolására és megőrzésére varrókört, szövőkört, főzőkört, stb. szervez az asszonyok és a leányok részére.

8.§ A nőszövetség szolgálata az ökumené terén:

a). A másság tiszteletben tartásával, arra figyelve, ami összeköt és nem arra, ami elválaszt, a nőszövetség bibliaórai és istentiszteleti közösséget vállal más felekezetek nőszövetségeivel.
b). A nőszövetség közös diakóniai programot dolgozhat ki más felekezetek nőszövetségeivel gyülekezeti, egyházmegyei és kerületi szinten.
c). A nők egyetemes imanapjának megtartásával a nőszövetség bekapcsolódik a világ keresztyén asszonyainak közösségébe.

III. A nőszövetség vagyona

9.§ Alapító díjak és rendes tagdíjak, pártoló tagok önkéntes adományai, egyéb adományok, bibliaórai perselypénzek, vallásos, templomi ünnepélyek, kiállítások bevételei, az asszonyok kézimunkáinak, művészi alkotásainak értékesítéséből származó bevételek, tombola bevételnek, pályázatokból, belföldi és külföldi testvérgyülekezetektől, segélyszervezetektől, szponzoroktól, stb. származó jövedelem.

10.§ A nőszövetség elfogadhat alapítványoktól és hagyatékból származó adományokat stb., vagy épp vásárolhat ingatlant célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

11.§ A nőszövetség vagyonáról a vagyonkezeléssel megbízott tisztségviselők, esetenként főállású alkalmazottak pontos leltárt készítenek, pénztárnaplót és naprakész könyvelést vezetnek az egyház pénzügyviteli szabályoknak megfelelően.

12.§ A nőszövetség kiadásait és bevételeit az évi költségvetés határozza meg. Ezek elszámolása az összvagyonnal együtt az évi zárszámadásban történik. A költségvetési év azonos a naptári évvel.

IV. A nőszövetségi tagság

13.§ A nőszövetség tagja lehet minden református konfirmált nő.

14.§ A nőszövetségnek hivatalból tagjai az egyházkerület püspöke, az egyházkerületi és egyházmegyei missziói előadók, az esperesek, az egyházközségek rendes és helyettes lelkipásztorai. Ezek a tagok a nőszövetség gyűlésein tanácskozási joggal rendelkeznek.

15.§ A Királyhágómelléki Református Nőszövetségnek vannak egyházközségi és egyházmegyei tagozatai, ezek együttesen alkotják a kerületi tagozatot, magát a Királyhágómelléki Református Nőszövetséget.

16.§ A nőszövetségbe való belépés az egyházközségi tagozatnál történik. A tagok felvétele ügyében az egyházközségi nőszövetség elnöksége határoz. Határozata ellen 15 napon belül a gyülekezeti nőszövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni.

17.§ A tagok jogai:
A nőszövetségi tagoknak a közgyűlésen indítványozási, tanácskozási és szavazati joguk van. Mindegyik nőszövetségi tag választható.

18.§ A tagok kötelességei:
A tagok kötelesek a nőszövetség célkitűzése megvalósításában teljes erővel, hittel és szeretettel közreműködni, a reájuk bízott feladatokat vállalni és elvégezni.

V. A nőszövetség tagozatai

19.§ A gyülekezeti nőszövetség:
a). A tagok összessége alkotja a nőszövetség közgyűlését.
b). A közgyűlés választja meg a nőszövetség elnökségét.
c). Az elnökség tagjai: az elnök (vagy alelnökök), a titkár, a pénztáros (kicsi gyülekezetek esetében a titkár és a pénztáros lehet egy és ugyanazon személy) és a jegyző.
d). A tisztségviselők megbízatása hat évre terjed. Ez idő elteltével ismét megválaszthatók.

20.§ Az egyházmegyei nőszövetség:
a). Az egyházmegye gyülekezeteiben működő nőszövetségek összessége alkotja az egyházmegyei nőszövetséget.
b). Az egyházmegyei nőszövetség vezető testülete a közgyűlés, amelynek tagjai a gyülekezeti tagozatok elnökségének tagjai, valamint a helyi tagozat részéről három kiküldött.
c). A közgyűlés a gyülekezeti nőszövetség szervezeti mintája alapján választja meg a megyei elnökséget (elnök, alelnökök, titkár, pénztáros, jegyző).
d). A tisztségviselők megbízatása hat évre terjed. Ez idő elteltével ismét megválaszthatók.

21.§ A kerületi nőszövetség:
a). Az egyházkerület gyülekezeteiben működő nőszövetségek összessége alkotja a kerületi nőszövetséget.
b). A vezető testülete a közgyűlés, amelynek tagjai az egyházmegyei tagozatok elnöksége, valamint minden megyei tagozatból 2 kiküldött.
c). A közgyűlés a gyülekezeti tagozat szervezeti mintája alapján választja meg az elnököt, a 4 alelnököt, a pénztárost és a jegyzőt. Az elnökségnek hivatalból tagja mindegyik megyei elnöknő, valamint a kerületi titkár, akit a kerületi elnöknő választ munkatársául.
d). A tisztségviselő megbízatása hat évre terjed. Ez idő elteltével ismét megválaszthatók.

VI. A közgyűlés

22. § A gyülekezeti, egyházmegyei és kerületi közgyűlés lehet rendes és rendkívüli.
a). A nőszövetség évente legalább egyszer közgyűlést tart.
b). Rendkívüli közgyűlés összehívását legalább harminc tag kérheti. A kérést írásban kell beterjeszteni az összehívás okának részletes megjelölésével. A kérésen a kérelmezők feltüntetik pontos lakcímüket. A kérelmet alá kell írni. Szabályszerű kérelem estén az elnökség nem tagadhatja meg a közgyűlés összehívását.

23. § A közgyűlés összehívása meghívó, vagy a nőszövetség lapjában való közzététel, vagy szószékről való kihirdetés útján történik. A közgyűlés időpontjáról a tagokat annak tartása előtt legalább 15 nappal értesíteni kell. A meghívón a tárgysorozatot fel kell tüntetni.

24. § A közgyűlés határozatképességéhez a tagok, illetve a kiküldöttek legalább egyharmadának jelenléte szükséges. Alapszabályzat-módosítás, más egyesületbe való beolvadás, valamint a nőszövetség feloszlatása, s ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességéhez a tagok, illetve a kiküldöttek legalább kétharmadának jelenlétében és a hozott határozatokhoz a jelenlevők 2/3 részének hozzájárulása szükséges.
Határozatképtelenség esetén ugyanazzal a tárgysorozattal 8- 30 napon belül újból összehívandó a közgyűlés, mely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.

25. § A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén valamelyik alelnök elnököl.
A közgyűlés határozatait felkiáltással vagy szavazással hozza meg. Szavazás esetén a közgyűlés általános szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevők 1/10-e, de legalább 10 tag kérésére az elnök titkos szavazást rendel el.
A közgyűlés lefolyásáról, a jelenvolt tagok a névsorának feltűntetésével jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök, a jegyző és a közgyűlés elején az elnök által felkért két tag, mint hitelesítő ír alá.

26. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a). Az elnökség megválasztása;
b). Az évi jelentés tárgyalása;
c). Az évenkénti költségvetés és zárszámadás tárgyalása, a felelős számadók részére a felmentés megadása;
d). Fontosabb vagyoni kérdésekben való döntés, a nőszövetség vagyoni állagát érintő jog ügyeletek elhatározása és jóváhagyása, általában a nőszövetség vagyoni ügyeinek végső fokon való eldöntése;
e). Az elnökség megfellebbezett határozatainak felülbírálása;
f). A tagok indítványainak letárgyalása;
g). Az alapszabályzat módosítása;
h). A nőszövetség feloszlásának kimondása, ez esetben a vagyon hovafordításának céljáról való határozás;
i). Más szövetséggel való egyesülés elhatározása.

27. § Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a). A nőszövetség mindazon ügyeiben való határozattal, amelyek nincsenek a közgyűlésnek fenntartva;
b). Kisebb jelentőségű vagyoni kérdésekben való határozás, általában a vagyon kezelése;
c). A tagok felvétele, illetve döntéshozás a tagok kizárása tárgyában;
d). Az időközben megüresedett tisztségeknek a legközelebbi közgyűlésig való ideiglenes betöltése;
e). Fizetéses tisztviselők választása, alkalmazottak felvétele és elbocsátása;
f). A nőszövetség ügyvitelének állandó vezetése, illetve ellenőrzése;
g). A közgyűlés előkészítése, összejövetelek, előadások, konferenciák rendezése, kiadványok tárgyában határozathozatal;
h). Az elnökség elnöke a nőszövetség elnöke, aki a gyűlés összehívásáról gondoskodik;
i). Elnökségi gyűlést legalább negyedévenként kell tartani, kerületi szinten évente legalább egyszer. Az elnökség határozatképes, ha a tagok együttes számának legalább 1/3- a van jelen. Az elnöklésre és a jegyzőkönyv vezetésére a közgyűlésnél említett szabályok irányadók.

28. § Az elnök hatásköre:
a). Az elnök a nőszövetség munkájának legfőbb irányítója. Hatóságok előtt és más egyesületekkel szemben képviseli a nőszövetséget.
b). Egybehívja a közgyűlést és az elnökségi gyűlést. A gyűléseken elnököl. Szavazategyenlőség esetében szava van.
c). Elkészíti a nőszövetség évi diakóniai és konferenciai programját, amit a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyás végett.
d). Ellenőrizheti a pénztárt és a vagyonkezelést.

29. § Az alelnökök az elnököt mindenben támogatják és akadályoztatása esetén helyettesítik. A kerületi alelnökök feladata a megyékben folyó munka koordinálása és az azokról szóló egységesített évi jelentések elkészítése.

30. § A titkár munkakörét az elnök állapítja meg az elnökség jóváhagyásával.

31. § A jegyző a gyűlések jegyzőkönyvét és a nőszövetség levelezését vezeti.

32. § A pénztáros kezeli a nőszövetség pénzét és vagyonát. Minderről okmányolt számadást készít. Vezeti a vagyonleltárt.
33. § A szövetségi feladatok betöltésére az elnökség munkaágaknak megfelelő szakcsoportokat hozhat létre, szakértők bevonásával. Az egyes szakcsoportok (szakosztályok) vezetése és ellenőrzése az elnökség feladata.

VII. Záró rendelkezések

34. § Az egyházközségi tagozatok felett a közvetlen felügyeletet az egyházközség presbitériuma, az egyházmegyei tagozat felett az egyházmegyei tanács, az egyházkerületi nőszövetség felett az Igazgatótanács gyakorolja.

35. § A nőszövetség feloszlatása esetén a nőszövetség vagyona az egyházközségre, az egyházmegyére, illetve az egyházkerületre száll.

36. § Az egyes tagozatok feloszlatását az Igazgatótanács hivatalból is elrendelheti, ha valamelyik tagozat alapszabályzat- ellenes, az egyház érdekei ellen vét, hithűségbe ütköző magatartást tanúsít. A hivatalból való feloszlatást az Igazgatótanács az ellenőrzést gyakorló egyházi testületek jelentése alapján eszközölt vizsgálat után, a vizsgálat eredményeinek függvényében rendeli el.

37. § A református nőszövetséget külső politikai hatóságokkal szemben azok az egyházi felügyelő hatóságok képviselik, amelynek védelme és felügyelete alatt áll.

%d blogger ezt kedveli: